Mór

ismertető, Móri képek, galéria




Mór

A magyar kisvárosok egyik gyöngyszeme a közel 15.000 lakosú Mór, Magyarország Közép-dunántúli részén, a Vértes és Bakony-hegység közötti völgyben fekszik, a fővárostól megközelítőleg 85 km-re. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól kb. 26 kilométerre északnyugatra található. Mór város 20 km-es vonzáskörzetnek gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. A várost ma több mint tizenötezer lélek lakja.

Mór, a magyar kisvárosok egyik gyöngyszeme. A belvárosban fellelhető műemlékek, a történelmi borvidék, a meghitt hangulatú táj, valamint a móri emberek hagyományos vendégszeretete sok hívet szerzett városunknak belföldön és külföldön egyaránt. A borászati és nemzetiségi hagyományok, a képző- és iparművészeti, valamint a zenei kultúra ápolása, a város folyamatosan szépülő, emberközeli arculata egyre vonzóbbá teszi Mórt.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
A séta kiindulópontjának a móri Szent István teret ajánljuk. Itt található a Lamberg-kastély (Szt. István tér 5.), amelyben a Radó Antal Könyvtár és Művelődési Központ található.

Ezt követően a Mórinform Idegenforgalmi és Turisztikai Iroda bemutatása, majd a Könyvtár, a Wekerle Sándor Helytörténeti Kiállítás, az állandó szőlészeti és borászati kiállítás és a kastély Kisgalériájában lévő időszakos kiállítás megtekintése ajánlott.


Ezt követően a Láncos- (Luzsénszky)-kastélyt (Szt. István tér 6.) tekinthetjük meg kívülről, itt jelenleg Mór Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala található. Ez után érdemes megnézni a Mór központjában található Szt. György szobrot és II. világháborús emlékművet, illetve Boldog Gizella szobrát.

A Hétkúti Wellness Hotelnél (Dózsa Gy. u. 111.) a szállodát illetve a lovasparkot lehet megtekinteni. A vállalkozó kedvűek kipróbálhatják a wellness szolgáltatásokat is. A városközpont felé tartó vissza úton a dr. Zimmermann Ágoston Emlékhely nézhető meg.

Fakultatív programként ajánljuk a híres móri borok kóstolását (ezerjó, tramini, leányka, rizlingszilváni, rajnai rizling, chardonnay). Aki nem vesz részt a borkóstoláson felkeresheti a Wekerle Sándor Szabadidő Központ és Uszodát (Táncsics u. 25.), vagy kívülről megtekintheti a Hársfa utca pincesorát.

KULTÚRA
2002. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit Móron a térség lakossága és az idelátogató vendégek sport és kulturális igényeit kielégít Wekerle Sándor Szabadidő Központ. Az új létesítmény Fejér megyében / Budapesttől 95 km-re/ Székesfehérvár és Győr között fekvő, dinamikusan fejlődő kisváros egyik gyöngyszeme. A XXI. század elvárásainak maximálisan megfelelő és rendkívül széleskörű lehetőségeket nyújtó épületegyüttes két fő részre: a sportcsarnokra, az uszodára valamint a kiegészítő vendéglátó létesítményre osztható.

A Radó Antal Könyvtár és Művelődési Központnak a Lamberg-kastély barokk épülete ad otthont. Az emeleten működik a könyvtár, a földszinti tereken szakkörök, műhelyek, tanfolyamok és civil szervezetek tartják foglalkozásaikat. A kastély udvara nyáron hangverseny, nemzetközi néptáncest kedvelt színhelye. A műemlék épület sok látogatót vonz, így az intézmény által működtetett MÓRINFORM Idegenforgalmi és Turisztikai Irodát sokan keresik fel.

BORKULTÚRA
Hazánk 22 borvidéke közül méretében a kisebb, hírnevét tekintve a jelentősebb borvidékek közé tartozik a Móri borvidék. Bár múltja a történelmi időkbe tekint vissza, hatályos bortörvényünk 1996-tól mondja ki, hogy e borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészei tartoznak.

A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében mindig meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés. Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is.

Az összesen 730 hektáros Móri Borvidéken 2352 szőlősgazda tevékenykedik, közülük kb. 12-14 rendelkezik nagyobb területtel, többségük 1 hektár alatti területet birtokol.

Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay a leggyakoribb szőlőfajták. Az Ezerjó - amely ma már a hungaricumok közé tartozik - a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
Április - Szent György napi vigasságok
Május - Gyereknapi rendezvények
Június 20. - Nyári zenei estek (Zenepavilon)
Július - Nemzetközi Képzőművészeti Szimpózium Augusztus 20. - Szt. István napi rendezvények Szeptember utolsó szombatja - Társastáncverseny Október első hétvégéje - Bornapok
Bornapokon minden páros évben -
Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál
November - Márton napi rendezvények
December 3. hétvégéje - Karácsonyi koncert

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Az emberi kultúra itt feltárt emlékei az újkőkorig vezetnek vissza. A település helyén már évezredekkel ezelőtt virágzó élet folyt, az V. és VI. sz.-ban kelták lakták e vidéket. 1070. körül egy I. László korabeli oklevélben említik először Mórt Willa Mour néven. A város a XV. században jelentős fejlődésnek indult, királyi vámhely lett.

Fejlődését azonban visszavetette a török hódoltság. A török kiverése után a lakosság számának nagymérvű csökkenése miatt német betelepülésre került sor, amelynek fő szakasza 1696-1720 között volt. Ekkor kezdődött a községben az igazi szőlőtermelés. A németek hozták magukkal jellegzetes szőlőkultúrájukat, amely jelentősen eltért a magyarországi műveléstől.

1694-1696-ig épült a kapucinus zárda és templom, 1734-ben a zárdában megalapítják a Boldog Asszonyhoz címzett gyógyszertárat. 1758-ban Mór mezővárosi rangot kapott. Fejlődését sem a dühöngő pestisjárvány, sem a földrengések sorozata nem tudta megállítani. Ebben az időben épültek a város arculatát még napjainkig is meghatározó barokk kastélyai (Lamberg, Luzsénszky) és a település egyedi jellegzetessége, a pincesor is. A XIX-XX. sz. for-dulóján kiépülnek a közintézmények és jelentőssé válik a szénbányászat.

Mórról származik e korszak egyik legjelentősebb reformpolitikusa Wekerle Sándor, az első polgári származású magyar miniszterelnök. Az 1970-es években meggyorsul az urbanizációs folyamat, ekkor a városba ipari üzemek is települnek. Az itt élő magyarok és nemzetiségiek összefogva, a hajdani telepesek hangyaszorgalmával vetekedve gyarapították településüket‚ s tudatosan készültek 1984. január 1-jére, arra a napra‚ amelyen - Magyarországon századikként - Mórt várossá avatták.

Mór jelenleg a multinacionális vállalatok helyi ipari beruházásáinak köszönhetően Fejér megye egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosa. A szőlő és bortermelés hagyományaira épülve kialakulóban van a város új kulturális és idegenforgalmi arculata. Ennek jellemzője, hogy a vendég - az év bármely szakában érkezzen is - tartalmas zenei és képzőművészeti programokat, érdekes látnivalókat és gasztronómiai élvezeteket találjon az "ezerjó hazájában".

Települések Mór közvetlen közelében

Települések Mór környékén